Gyerekfogászat

Gyerekek a fogászaton

A felnőttekben lakozó oly gyakori félelem a fogászattól leginkább az egykori (gyerek)fogászati „élményeikben” gyökerezik…

A mi gyermekeinknek szerencsére lehetősége van ebből kimaradni. Pontosabban másképpen megélni az élményt (idézőjel nélkül!), amikor a fogorvossal való találkozás egy játékos esemény. Hiszen a rendelőben liftezni lehet a székben, izgalmas megismerni a megannyi ismeretlen készüléket: a fogzuhanyt, a darázshangú helikoptert, ami a bal kéz felemelésére azonnal megáll, vizet kiszürcsölni a pohárból a szomjas elefántormánnyal, és sorolhatnánk…

Gyakori kérdés: mikor vigyem először a gyermekemet fogorvoshoz? Az óvodás kor kezdetekor, a 3-4 éves időszakban már érettek a kicsik arra, hogy közreműködjenek egy „fogszámolásnál”, és ugyanakkor pozitív élményekkel térjenek haza. Ebben a korban érdemes akár évszakonként meglátogatni a rendelőt, egyrészt a fogorvos-gyermek barátság elmélyítéséért, másrészt a szakember idejében észreveheti a kezdődő szuvasodásokat, amelyeket minimális beavatkozással meg lehet állítani. A tejfogakat, különösen a rágófogakat (négyes, ötös fogak – a legutolsók a sorban) nagyon fontos betömni, mert csak 9-10-11 éves korban cserélődnek maradó fogakra. Az idejekorán elvesztett, szétszuvasodott tejfogak nemcsak a rágófunkciót rontják, hanem helyfenntartó szerepüket sem tudják ellátni. Ez azt jelenti, hogy a hatéves kor tájékán leghátul előtörő hatosok (Figyelem! Ezek észrevétlenül törnek elő, mivel nincsen tejfog „elődjük”!) előrecsúsznak a hiányzó tejfogak helyére, és a későbbi maradó kitörlőknek nem lesz módjuk a helyükre kerülni.

Nagyon fontos, hogy az első látogatásra nyitottsággal és bizalommal készítsük fel csemeténket. Az esetlegesen bennünk levő félelmeket, rossz élményeket őrizzük meg magunknak, ne plántáljuk át gyermekünkbe! Ne beszéljünk fúróról, meg más szerszámokról sem. A „szómágiának” hatása van: nem mindegy, hogy minek nevezzük az amúgy tényleg nem kellemes műveleteket. Bízzuk ezt a szakavatott fogorvosra.

Az első fogorvos-gyerek találkozónak lényeges eseménye a szájhigiéné és a táplálkozási szokások felmérése és szükség esetén a korrekciója. Az óvodás korú gyermek már megérti, hogy naponta háromszor kell fogat mosni, hogy a legfontosabb az esti lefekvés előtti fogmosás, amikor feltétlenül egy felnőttnek is segíteni kell a szájápolásnál stb. (Lásd bővebben a Szájápolás fejezetnél.) Nem mellékes szempont, hogy „fogorvos néni/bácsi” szavának súlya van, lehet rá hivatkozni a későbbiekben…

Sajnos még mindig elég gyakran előfordul, hogy már két éves kor előtt szuvasodnak a fogak. Ezeknek több kézzelfogható oka is lehet: helytelen táplálkozás vagy rossz szokások (cukros cumi, édes teák, szörpök esti fogyasztása, rendszeres édesség nassolás stb.), a szájhigiéne elmaradása. A genetikai tényezőknek is szerepe lehet, de ezt ne alibiként éljük meg, hanem ellenkezőleg nagyobb tudatosságra és következetességre sarkalljon bennünket a gyermekünk táplálkozását és fogainak tisztítását illetően! Számtalan esetben ugyanakkor rejtve marad a korai fogromlás oka.

Amennyiben le nem mosható sötét foltokat találunk a kisgyermekünk fogán, mihamarabb forduljunk fogorvoshoz. A bizalomépítés elkezdése mellett előbb-utóbb sor kerülhet konkrét beavatkozásra. Lényeges, hogy ne várjuk el gyermekünktől az azonnali közreműködést! Olykor három-négy vagy több alkalom után nyitja ki a száját, mutatja meg a fogait… Végtelen türelemre van szükségünk, mert nyugtalanságunkat a gyermekünk megérzi és átveszi. Ne feledjük, hogy az emberek többsége egy régi fogászati erőszak miatt retteg egy egész életen át a fogászattól!

Véleményünk szerint kizárólag életveszélyes helyzetek elkerülése esetén megengedett a gyerekek erővel való „meggyőzése”!

Fogzás

A tejfogak megjelenése a kisgyermekek fejlődésének egy fontos lépcsőfoka, szükséges az anyatejes táplálásról a szilárd étkezésre való áttéréshez, a jó hangképzéshez és a majdani beszédhez, illetve a harmonikus arckifejezéshez.

A folyamat átlagosan fél éves kor környékén kezdődik és eltart két és fél éves korig. A 20 tejfog előtörésének időpontjában egyéni eltérések lehetnek. Olykor néhány hónapos korban előbújnak az első metszők, máskor csak az egy éves kor küszöbén történik meg mindez. Amennyiben a kisbaba egészségesen fejlődik, ezeknek az eltéréseknek nincs jelentőségük.

A fogaknak az ínyen való áttörése kisebb-nagyobb kellemetlenséggel járhat. Felléphet hőemelkedés, nyűgösség, fokozott nyálzás, étvágytalanság, alvászavar, lazább széklet, felső légúti hurut. Ahhoz, hogy eldöntsük, hogy a kisgyermek panaszai fogzás miatt vannak-e, vizsgáljuk meg a fogínyt. Ha annak az a felszíne, ahol a fogak áttörnek világos - ez kizárja a fogzási fájdalmat. Ellenben, ha az említett felszín egyenetlen, duzzadt, pír figyelhető meg, vagy már átüt a kis fog fehér színe, akkor nagy valószínűséggel fogzási fájdalomról van szó. A láz nem feltétlenül a fogzással járó normális tünet. A fogzás a szervezet egyensúlyát megzavarva növelheti a betegségekre való fogékonyságot. A gyermek tehát többnyire nem azért lázas, mert nő a foga, hanem azért bújik ki a foga, mert lázas. Láz esetén ugyanis az anyagcsere-folyamatok felgyorsulnak, ennek következtében felgyorsul maga a fogzás is. A fogzás alatti hőemelkedést, kisebb lázat általában nem kell csillapítanunk, ellenben ha a babának magas láza van, feltétlenül forduljunk gyerekorvoshoz, mert a magas testhőmérséklet valószínűleg nem a fogelőtöréssel, hanem valamilyen megbetegedéssel van kapcsolatban.

Tennivalók a fogzási panaszok enyhítésére

• Adjunk rágcsálnivalót a babának.
• Hideg és kemény tárggyal hűsítsük az érzékeny ínyt (pl. tiszta ruhába göngyölt jégkocka, hideg kiskanál, hűthető rágóka).
• Ébrenléte alatt minden tíz percben egy kanál tiszta vizet adjunk a gyermeknek. (Az erős nyálzás miatt ügyelni kell a megfelelő folyadékpótlásra, ill. a száj körüli bőr kiszáradásának megelőzésére krémezéssel.)
• Ibolyagyökér rágcsáltatása segíthet, vagy felhígított Ratanhia kivonattal lehet a fogínyt enyhén masszírozni.

Ahogy a fogak előbújnak, szükség van a tisztításukra. Ujjunkra tett puha ruhával dörzsölgessük a kibújt fogat. A tejőrlők megjelenésétől használhatunk babafogkefét. A fogakat gyermekfogkrémmel megmosni akkortól tanácsos, amikor a kicsi már ki tudja öblíteni a száját. (Megjegyzendő, hogy lényeges az önálló szájhigiénére való nevelés, de az íráskészség elsajátításáig, vagyis kisiskolás korig, fontos, hogy legalább az esti fogmosásnál felnőtt is segítsen.)

Fogzási panaszok kezelése homeopátiával

A fogzási problémák széles skáláján, az enyhe nyugtalanságtól a hosszú, álmatlan éjszakákig, szenvedő kisgyermeknek és az aggódó, tanácstalan szülőnek egyaránt áldásos segítség a jól kiválasztott homeopátiás gyógyszer. A fizikai- és érzelmi reakciók, valamint a kísérő tünetek pontos megfigyelésével megtalálhatjuk a panaszokat legjobban lefedő tüneti szert. Amennyiben a specifikus tünetek (hasmenés, légúti panaszok stb.) kerülnek előtérbe, akkor a megfelelő fejezetekben kereshetünk egyéb homeopátiás szert.

A lassú fejlődés, a késleltetett fogzás már alkati sajátosságnak számítanak, ezeket a jegyeket már korán, alkati kezeléssel befolyásolhatjuk. Javasoljuk, hogy ez homeopátiás orvos segítségével történjen.

Fogszuvasodás megelőzése antropozófus készítménnyel

A vadgesztenyekéreg-kivonatból készült törzsoldatot alkalmazhatjuk gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt. Várandósoknak különösen ajánlott! Használata egyszerű: az esti fogmosás után egy külön erre a célra rendszeresített fogkefét nedvesítsünk meg néhány csepp oldattal, és dörzsöljük meg alaposan vele a fogainkat és az ínyünket.

Célszerű a gesztenyeoldatot 10 perccel a fogmosás előtt rácsepegtetni a fogkefére, hogy az alkohol elpárologjon róla, így nem fogja csípni  sem a gyermekek, sem a felnőttek ínyét.

Amennyiben lehetőségünk van, reggel ébredés után ismételhetjük meg a bedörzsölést. A kezelést végezzük folyamatosan 4 hétig, utána tartsunk 4 hét szünetet. A kúrát 3-4x ismételjük meg.

A vadgesztenyekéreg-kivonat a következő néven kerül forgalomba:
Aesculus, Cortex, ethanol. Decoctum D1. Urtinktur. (Weleda)

A szuvasodások megelőzése

Gyermekfogászat és homeopátia

A gyermekek fogainak egészséges fejlődése –többek között- a kiegyensúlyozott és teljes értékű táplálkozásban keresendő. Különösképpen fontos napi rendszerességgel fogyasztani gyümölcsöt és nyers zöldséget, valamint kerülni a finomított cukrot, illetve a szénsavas üdítőitalokat. A tejfogak tisztítását kezdjük el már előtörésük után: kezdetben egy tiszta gézlapocskával, később fogkefével. 3-4 éves kor környékén a gyermekek megérnek az első fogászati látogatásra. A kezdetben játékos ismerkedés későbbiekben egy jó hangulatú, természetessé váló, rendszeres ellenőrzés alapja lehet. Kisgyermekkorban évente akár 3-4-szer is érdemes szakemberrel megnézetni gyermekeink fogait.

A leggondosabb odafigyelés mellett is sajnos előfordulhat a tejfogakon egészen korai szuvasodás. Ennek háttere nagyon összetett lehet, és mivel ritkán számíthatunk a kicsik fogorvossal való közreműködésére, érdemes homeopátiás szakemberhez fordulni. Egyrészt célszerű elindítani egy ún. alkati kezelést, másrészt tüneti szerekkel csökkenthetőek a panaszok, illetve elkezdhetünk egy hosszú távú prevenciós homeopátiás kezelést a további fogromlás megelőzésére. (A szuvas fogak ellátása természetesen továbbra is a fogorvosra marad, akinek az empátiája, illetve a szülők aktív támogatása előbb-utóbb meghozza a gyümölcsét: a „csillogó-villogó” töméseket.)

A megelőzésben az alábbi homeopátiás gyógyszerek lehetnek segítségünkre.

CALCIUM CARBONICUM – Alkati szerként is jelentős ebben az életkorban. Hízásra hajlamos, lassú mozgású, befelé forduló gyerekek. Kerek fejforma, fokozott izzadékonyság jellemzi. A kutacsok lassan záródnak, későn, egy év után kezdődő fogelőtörés. A fogzás nehezített és fájdalmas. Savanykás szagú, laza széklet a fogzás idején. Gyakori az éjszakai fogcsikorgatás. Iskoláskorú gyerekeknél megfigyelhető az állcsont normális fejlődése ellenére bekövetkező maradandófog torlódás, mivel a tejfogelvesztés nem a megfelelő időben történik. A szuvasodás gyakran a fognyaknál kezdődik. 

CALCIUM PHOSPHORICUM – Fontos alkati szer. Vékony, sovány, hosszúkás fejformájú gyakran nyűgös, szinte folyamatos figyelmet igénylő gyermekek. A fogzás idején hasmenés jelentkezhet, fokozott bélgázképződéssel, zöldes, nyálkás széklettel. A fogak puhák, felszínüket lepedék borítja. Nagyon gyorsan kialakuló szuvasodás jellemzi. Maradandó fogazatnál torlódás, szabálytalanul elhelyezkedő fogak, valamint gótikus szájpad figyelhető meg.

CALCIUM FLUORATUM – Testtípusára, fejformájára az asszimetria jellemző. Megfigyelhető általános kötőszöveti gyengeség, illetve feltűnő ízületi hajlékonyság. Szereplést szerető, értelmes gyerekek, szeretnek a középpontban lenni. Gyakoriak a nyálkahártya gyulladások, fül-orr-gége betegségek. Szabálytalan, torlódott, matt, szürkésfehér fogak. A felső fogak előreállnak, az alsó metszők legyezőszerűen rendeződtek, gyakran vannak rések a fogak között. A fogközi hézagokban gyakori az ínyduzzanat és a gyulladás. A fogakon krétafehér foltok találhatóak. A szuvasodás gyors lefolyású, főleg a korona rágófelszínén, és/vagy a fogközben jelentkezik. Sérülékeny, könnyen töredező fogak. 

Adagolás: A kiválasztott tüneti szert alacsony potenciában (C6, D6 vagy D12) hétfőtől péntekig (napi 2x 2-5 golyócskát, életkortól függően) szedni, hétvégén szünetet (!) tartani. Három-négy hónapos kezelést követően egy hónap pihenő, utána újra meg kell ismételni. Amennyiben a gyermek alkatában két gyógyszerkép keveredik, akkor váltakozva, egyik héten az egyik, másik héten a másik szert kell szedni, az előbb leírt protokoll szerint.

(Megjelent a Bio Info 2008 októberi számában)

Kérdőív korai fogszuvasodás esetén

Anamnézis kérdések korai fogszuvasodás esetén

1. Gyermek neve, születési időpontja.
2. Hányadik gyermek a családban? Amennyiben nem elsőszülött a nagyobb testvér(ek)nek milyenek a fogai?
3. Tervezett gyermek?
4. Az édesanya életkora. 
5. Van-e/volt-e amalgámtömése az édesanyának? Ha igen, hány? Amennyiben kivették az amalgámtöméseket, történt-e nehézfémkivezetés?
6. A várandósság alatt volt-e az édesanyának bármilyen fizikai betegsége, fertőzése?  Szedett-e valamilyen gyógyszert? Lelkileg hogy telt a 9 hónap? Volt-e valamilyen trauma, veszteség, haláleset, szokatlan stressz a várandósság alatt? (Ez az egyik legfontosabb kérdéssor, mert a tejfogak a magzati kor 6. hetétől fejlődnek.)
7. Az anya mindenevő vagy bizonyos ételeket nem fogyaszt (pl. vegetáriánus)?
8. A várandósság alatt volt-e valamilyen táplálkozással kapcsolatos változás (kívánás, elutasítás)?
9. Szedett-e valamilyen vitamint, táplálék-kiegészítőt az édesanya?
10. Szedett-e homeopátiás gyógyszert?
11. Hányadik hétben született a gyermek?
12. Milyen volt a szülés (kórházi, császár, otthonszülés stb.)?
13. A szülés kapcsán volt-e valamilyen gyógyszerszedés, altatás, gerincérzéstelenítés?
14. Az újszülött mikor szopizott először?
15. Mennyi ideig voltak kórházban?
16. Mikor kapta meg az első oltást?
17. Volt-e valamilyen reakció az oltás kapcsán? kapott-e kivezetőszert a baba?
18. Hogyan alakultak a következő oltások? Volt-e bármilyen mellékhatása (fizikai, lelki, viselkedésbeli) az oltásoknak?
19. Mennyi ideig szopott a baba?
20. Mikor kezdték el a vegyes táplálást? Mivel kezdték?
21. Amennyiben már nem szopik, mikor volt az elválasztás? Hogy történt (elapadt a tej, a baba már nem kért stb.)?
22. Amennyiben jelenleg még szopik: naponta hányszor? Este szopizás közben alszik el? Éjszaka is kap anyatejet?
23. Mi eszik jelenleg a gyermek? Mi a kedvence, mi az, amit elutasít? Örömmel étkezik, vagy „etetni kell”?
24. Mennyire édesszájú? Milyen édességeket fogyaszt és mikor? 
25. Mit és mennyit iszik? Mi a kedvenc itala?
26. Naponta hányszor eszik? Van-e az étkezéseknek eleje és vége, vagy bármikor hozzáfér rágcsálnivalókhoz (nassol)?
27. Szívesen rág vagy a puhább ételeket szereti?
28. Hogy alakult a gyermek mozgásfejlődése?
29. Mikor mondott ki először érthető szót? Mi volt az?
30. Nagyobb gyermekeknél: mikor mondta először, hogy „én”?
31. Éjszaka/nappal az orrán keresztül vesz levegőt vagy gyakran szájlégző?
32. Vannak-e visszatérő légúti fertőzései?
33. Tudnak-e valamilyen allergiáról?
34. Szopja-e az ujját vagy cumizik? Ha már nem, mikor hagyta abba?
35. Van-e valamilyen „rossz” szokása a fogaival kapcsolatosan (tárgyakat rágcsál stb.)?
36. Előfordul, hogy csikorgatja a fogait? Milyen gyakran és mikor?
37. Volt-e fogakat érintő balesete? Ha igen, mikor és mi? Voltak-e ezzel szakembernél?
38. Jelenleg hány foga van? Mikor jelentek meg az első fogai?
39. Mikor kezdték először a fogait megtisztítani? Hogy?
40. Most hogy néz ki a szájhigiénia? Naponta hányszor mosnak fogat? Ki mossa a kicsi fogait?
41. Szereti a gyermek a fogmosást vagy meg kell küzdeni vele?
42. Milyen fogkrémet használnak/használtak? Ki tudja köpni vagy lenyeli a habot a gyermek? Tud-e jól öblíteni?
43. Kapott-e valamilyen fluorkészítményt az élete során? Ha igen, mit és mennyi ideig?
44. Volt-e valamilyen homeopátiás vagy antropozófiás fogerősítő kúra?
45. Mikor észleltek először a tejfogakon rendellenesességet (elszíneződést, foltosodást, anyaghiányt stb)? Melyik fogon/fogakon?
46. A továbbiakban hogy alakultak ezek (nőttek, megjelentek más fogakon stb.)?
47. Okoznak a gyermeknek ezek a fogak panaszt?
48. Ha fájnak, akkor mire (édes, hideg, meleg, harapás, érintés, fogmosás) és mikor (érkezéskor, spontán napközben, este, éjszaka)?
49. Szükség volt valamilyen fájdalomcsillapítóra? Mi segített (allopátiás, homeopátiás szer)?
50. Voltak-e fogorvosnál ezekkel a panaszokkal? Történt-e valamilyen beavatkozás, kezelés?
51. Hogy viselkedett a gyermek? Hagyta-e megnézni a fogait? Milyen élmény volt neki a fogászat?
52. Van-e bármilyen olyan információ, ami hasznos lehet a gyermeke fogszuvasodásának a megértéséhez?

Termékteszt: Gyerekfogkrémek

Gyermekfogkrém

A fogfájós sárkány

Heves Ferenc meséje

Megfájdult a foga a hétfejű sárkánynak, ordított is kínjában, hogy ember, állat félve húzódott be otthonába, a biztos fedél alá. De még az érzékenyebb virágok is összébb húzták szirmaikat, ahogy ijesztő viharban szokták, mert ők se bírták hallgatni a sárkányüvöltést. Így ment ez már napok óta. Mivel a szörnyeteg kínja nem hagyott alább, senki se tudott aludni messze vidéken.

Ekkor a sárkány barlangjához legközelebb eső falu patkolókovácsa, aki mellesleg fogat is szokott húzni, elhatározta, hogy felkeresi a szörnyeteget. Ott lakott a sárkány a hegyek közt egy sziklabarlangban; könnyű volt odatalálni, nemcsak a veszett ordítás után, de a fenevad szokásához híven tüzet okádott, s ez messzire világlott. A kovács, aki erős, hosszú szekérláncot meg egy favödröt cipelt magával, a barlang közelébe érve merészen odakiáltott a sárkánynak.

- Megkövetem hétfejűségedet, hagyja abba a tűzokádást, mert én már csak hozzá vagyok szokva a füsthöz meg a lánghoz, de ez még nekem is sok! Azért jöttem, hogy segítsek kegyelmeden! - Megenyhült erre a szóra a sárkány, menten abbahagyta a szikrák szórását, ami a gyomrában lévő nagy kovakövektől származott. Az üvöltése is alábbhagyott, csak éppen nyöszörgött kínjában, de még ez is olyan zajjal járt, mintha fentről sziklakövek hullanának alá a mélységbe.

- Gyere ide, fiam, nézd meg a fogamat - mondta megszelídülten.

- Ha tudsz rá valami jó gyógyfüvet, meghálálom neked. De jaj lesz annak az egyetlen fejednek, ha nem tudsz segíteni rajtam! - A kovács bátran hozzáfogott a vizsgálathoz.

- Tessék kitátani a száját, de csak azt, amelyikben a fájós foga van - mondta, mert nem szívesen nézett volna bele hét olyan förtelmes sárkányszájba. A szörnyeteg megmutatta beteg fogát, amelyen akkora lyuk tátongott, hogy egy mókus jól ellakhatott volna benne.

- Itt már elkésett az orvosság - szólt a kovács -, ezt a fogat bizony ki kell húzni. Nem fog fájni, mert érzéstelenítéssel csinálom…- Megijedt szörnyen a sárkány a foghúzás szó hallatára, mert mi tagadás, félelmetes külseje ellenére, bizony gyáva volt eléggé. De mit volt mit tenni, beleegyezőleg bólintott mind a hét fejével.

- Csináld fiam, csináld, csak ne fájjon már tovább - nyöszörögte. A kovács apró, vérpiros paprikákat szedett elő a tarisznyájából. Tenyerében összemorzsolta őket, s a cseresznyepaprika-port beleszórta a vödörbe, amelyet előbb megmerített a közeli patakban. Akkor azután a téglavörös folyadékot beleöntötte a fájós fog odvába. Csípte, marta a méregerős paprikalé a sárkány ínyét, patakzott is a könny mind a tizennégy szeméből. De szívesen eltűrte, mert ez még mindig könnyebb érzés volt, mint a hasogató fogfájás. A kovács ezután a vasláncot az elzsongított fogra hurkolta. A lánc másik végét pedig egy tölgyfa törzsére kötötte, amely ott búslakodott a barlang bejárata mellett. Lombja már nem is volt a tölgynek, mind lepörkölte a láng, ami a sárkány torkából tört elő. Amikor ezzel is megvolt, a kovács buzdítóan rászólt a sárkányra.

- Most tessék megrángatni a fejét, akkor azután kijön a beteg fog! A szörnyeteg óvatosan rántott egyet-kettőt a fején, de ekkor újra beleállt a nyilallás a fogába, még jobban, mint addig. Üvöltve hagyta abba a próbálkozást, s veszett haragjában a kovácsnak akart esni, ez azonban akkorára már kint volt a barlangból. Biztos távolságból kiabált vissza csúfondárosan.

- Csak ne kímélje magát sárkányságod, egyszer fáj csak, azután megszabadul a kínjaitól! - A sárkány azonban nem mert nagyot rántani a fején, mert irtózott az újabb fájdalmaktól. Úgy pusztult el éhen láncra fűzve; s nagy lett a becsülete a bátor kovácsmesternek, aki megszabadította a vidéket a rettegett fenevadtól.

Móra Könyvkiadó, 1975.