Javában tart még a farsang, s a honi téltemető népszokások mondhatjuk legkiemelkedőbb eseménye a busójárás. A mókával, vidámsággal és ijesztegetéssel járó több napos ünnepségek főszereplői a busók. De hogy kerül a csizma az asztalra? Mit keresnek a délszláv sokácok által alkotott busóálarcok egy fogászati hírlevélben? Hát, ha jól megnézzük, több busó bizony foghíjas… Ez lett az e havi fő szakmai témánk is - fogszorítás, csikorgatás, aminek az egyik hosszú távú következménye a foglazulás és fogelvesztés lehet.
Tíz felnőttből legalább három visszatérően szorít vagy csikorgat, így kijelenthetjük, hogy a fogszuvasodás és a fogágybetegségek mellett a leggyakoribb népbetegség a bruxizmus. De nemcsak a felnőttek, hanem a kisgyermekek és a kamaszok is rendszeresen csikorgatják a fogaikat.
Bár a kiváltó okok és a tünetek hasonlóak, a kettő mégsem ugyanaz: fogszorításkor „csak” egymásnak feszülnek a fogívek (hang nélkül), csikorgatáskor el is mozdulnak (olykor ijesztő hangok kíséretében). Ilyenkor félelmetes erők „dolgoznak”: kimérték, hogy éjszaka, mély álomban a nappali maximális szorításnak akár a tízszeresét is képes az ember teljesíteni.
Mi van a háttérben? Leggyakrabban a napközbeni stressz és feszültség, ritkábban a hibás fogsorérintkezés a bruxizmus fő okozója. Kivételt képeznek a néhány éves kisgyermekek, akik a frissen áttört tejfogaikat „járatják be”, szoktatják össze.
Miért káros? A rágószervünk, a fogainktól a fogágyunkig, az állkapocsízületünk és a fogtöméseink, pótlásaink nem ilyen roppant nagy erő elviselésére vannak megalkotva. Idő kérdése, hogy hol történik az első maradandó károsodás…
- kipattant fognyaki zománc miatt kialakult un. nyaki kopásoknál (ami gyakran érzékenységgel is jár);
- az őrlőfogak rágófelszíne lekopik, lecsiszolódik, el
- a lekoptatott, lecsiszolt rágófelszínű őrlőfogak, eltűnnek a csücskök és a barázdák;
- az íny vagy később a fogágy indul sorvadásnak (aminek a hosszú távú következménye foglazulás, akár fogelvesztés lehet - lásd busók :-)
- állkapocsízületi panaszok jelentkeznek: kezdetben pattogás, recsegés, ropogás, majd egyre gyakoribb a fájdalom rágáskor, ásításkor;
- fogsérülés, fogelhalás (praxisunkban már találkoztunk fogszorítás miatt kettétört teljesen ép foggal is);
- elrepedt, kiesett tömések, porcelán lepattanás koronákon, hidakon, implantátum elvesztés stb.
Hogy diagnosztizálhatjuk? A fognyaki kopások, a nyugtalan, felszínes alvás (éjszakai szorításkor az agy vérellátása is romlik, ezért ébrednek fáradtan a csikorgatók), az ébredéskor az arc-és rágóizomzat feszültsége, a nyak merevsége (sokan azt gondolják, hogy csak a párna csúszott félre) mind-mind a bruxizmus gyanúját erősítik.
Mit tegyünk, ha felmerül -vagy egyértelmű- a fogszorítás gyanúja?
Mindenekelőtt keressük fel a fogorvosunkat. Egy részletes állapotfelmérés során ő pontosan diagnosztizálni tudja a problémánkat. A kezelésnek több szintje van, és értelemszerűen minél mélyebben keressük a megoldást, annál hatékonyabb lesz a gyógyulás. Lássuk sorban:
- Az éjszakai szilikon védősín nem engedi, hogy a fogívek összeérjenek, ezáltal védi a fogakat, a fogpótlásokat és az állkapocsízületet. Több hónapos viselés után -a legtöbb esetben- hatékonyan segít a csikorgatás elmaradásában. Nem szünteti meg ugyanakkor a probléma okát!
- Nyugtató hatású gyógyteák rendszeres fogyasztása segíti az ellazulást (citromfű, orbáncfű, macskagyökér stb.) A témában hamarosan a Haris Fogászat honlapján a februári fitoterápiás sorozatban olvashatnak.
- Homeopátiás szerek oldják a fizikai és lelki feszültséget: Magnezium phosphoricum D6 (7-es Schüssler só): 3x1 tabletta 1-2 hónapon át.
- „Szájgyógytorna” gyakorlatokkal lefekvés előtt a rágóizmok relaxálódnak, s ezáltal csökken az éjszakai szorítás lehetősége.
- Craniosacralis terápia már mély szinten hat. (Erről a módszerről hamarosan bővebben írunk.)
- A relaxáció, meditáció, jóga szintén segíti az ellazulást.
- Az önismeret elmélyítése során felismerjük azokat a mintáinkat, szokásainkat, amelyekkel a stresszre és a konfliktusokra reagálunk. A megfelelő önvédelmi és stresszkezelési módszerek elsajátításával nem viszünk a pihenés idejébe, az éjszakába, összegyűlt, „lenyelt”, fel nem dolgozott feszültségeket. Ez nem könnyű feladat, érdemes szakember segítségét kérni. Ugyanakkor az eredmény magáért fog beszélni: nemcsak nyugodt és pihentető lesz az éjszakánk, hanem a fogcsikorgatásnál komolyabb betegségeket is meg tudunk ily módon előzni.